Az államigazgatás –mivel a közigazgatás része –a három államhatalmi ág közül szükségszerűen a végrehajtó hatalmon belül helyezkedik el. Az államigazgatás helye az állami szervek rendszerében a közigazgatás egyes állami szervekhez való viszonyának megismerésével határozható meg.

A Kormány –a többi között –arra hivatott, hogy ellássa a vertikálisan és horizontálisan tagolt államigazgatási szervezetrendszer irányítását, összehangolja az államigazgatás alkotóelemeinek, az államigazgatási szerveknek a működését. A Kormány hozza meg a legfontosabb politikai döntéseket, amelyeket a neki alárendelt államigazgatási szervek hajtanak végre.

Magyarországon az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésének rendelkezése alapján a végrehajtó hatalom általános szerve a Kormány, amely az Országgyűlésnek felelős. A parlamentáris rendszerek további jellemzője, hogy a Kormány kizárólag a parlamenti többség támogatásával képes működni, leszámítva a ritka kisebbségi kormányzást, amely azonban szintúgy megkövetel ideiglenes vagy állandó alkukényszer eredményeképpen létrehozott többség.

Az Alaptörvény rendelkezése szerint a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik (2018. évi V. törvény ). Ebből következik, hogy minisztériumot az Országgyűlés hozhat létre, valamint az, hogy megszüntetéséről is az Országgyűlés rendelkezhet. A minisztériumokra vonatkozó jogi szabályozás alapja a Ksztv., amely a minisztérium fogalmát a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló, különös hatáskörű államigazgatási szervként határozza meg.

Az államigazgatásban érvényesülő, szakmai alapon megvalósuló vertikális munkamegosztás eredményeképpen jönnek létre az úgynevezett igazgatási ágazatok. Az államigazgatási szervek többsége egy szakfeladat vagy szakfeladatok körének ellátására specializálódik, következésképpen feladat-és hatáskörének ellátása egy szakigazgatási ágazaton belülre korlátozódik. Ezeket a szerveket nevezzük különös hatáskörű szerveknek, és a létesítésüket eredményező szervezőelvet különös hatáskör elvének. Különös hatáskörű szervek például a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok vagy az autonóm államigazgatási szervek, amelyek főszabályként kizárólag egyetlen igazgatási ágazatban tevékenykednek (például oktatásügy, egészségügy, vízügy, építésügy stb.).A különös hatáskörű szervekkel szemben megkülönböztetjük az általános hatáskörűszerveket, amelyek feladat-és hatásköre nem korlátozódik egy igazgatási ágazatra, hanem valamennyi vagy jelentős számú igazgatási ágazatban működnek. Az általános hatáskörű szervek legismertebb példája a Kormány, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok.