Az ülésszak,  ülés, ülésnap

Az Országgyűlés munkarendjéről a Házbizottság foglal állást. Ha a frakciók között nincs egyetértés, erről az Országgyűlés dönt az ülésszakok elején (februárban, illetőleg szeptemberben). A 2017. őszi ülésszak munkarendje szerint az Országgyűlés az egyik héten plenáris vitákat folytat és határozatokat hoz, a következőn pedig az (általában) egy napos plenáris ülésnap mellett a bizottsági ülésekre kerül sor.

Az ülést az Országgyűlés elnöke hívja össze. Napirendjére a Házbizottság vagy – ha a frakciók között ebben nincs egyetértés – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról az Országgyűlés dönt. Az ülések napirendjén az Országgyűlés tárgysorozatán lévő törvényjavaslatok és más indítványok vitái és szavazásai, a beszámolók és jelentések tárgyalása, továbbá az interpellációk és kérdések szerepelnek.

Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az Országgyűlés a honlapján közzétesz. A honlapon a plenáris ülésnap eseményei illetve a Törvényalkotási bizottság ülése egyenes adásban követhető.

Jegyzőkönyvek

Az Országgyűlés nyilvános ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a házelnök gondoskodik. A jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát – a határozati házszabályban meghatározott mellékletekkel együtt – irattárban kell elhelyezni, az Országgyűlési Naplót az Országgyűlési Könyvtárban is.

A szó szerinti jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást – az élőbeszéd ülésen nem észrevételezett hibáinak javításával, a későbbi beazonosíthatóság érdekében szöveghűen – fel kell venni, és abban fel kell tüntetni a tetszés és rosszallás hangos kifejezését, valamint egyéb történéseket is.

Irományok

A határozati házszabály rendelkezése alapján irománynak minősülnek az Országgyűléshez vagy a házelnökhöz benyújtott indítványok és egyes beadványok, amelyek irományként történő iktatását az Országgyűlés elnöke elrendelte.

Az indítványok olyan írásban tett javaslatok, amelyek többségét az Országgyűlés vagy annak valamely bizottsága megtárgyal és állást foglal róluk. Műfajukat tekintve lehetnek külön napirendi pontot képező önálló indítványok a házszabály 27. §-a szerint (mint pl. a törvényjavaslat), illetve ezekhez kapcsolódóan benyújtott, a házszabály 2. melléklete szerinti nem önálló indítványok.
Iktatás után az irományok rövid időn belül megjelennek az Országgyűlés honlapján. A benyújtás illetve a parlamenti tárgyalás során keletkező minden iromány beazonosítható, visszakereshető, tárgyalásának folyamata nyomon követhető és különböző szempontok szerint lekérdezhető. Az irományok és a plenáris, valamint a bizottsági ülésekről készült szöveghű jegyzőkönyvek (naplók) együtt teszik megismerhetővé az Országgyűlés munkáját.