A 2020. október 8. napján közzétett KSH gyorstájékoztató alapján megtudhattuk, hogy 2020. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben.
A számok mögé nézve a helyzet már nem annyira rózsás. Az élelmiszerek ára 2019. szeptemberéhez viszonyítva 7,3%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,5, a párizsi, kolbászé 17,0, a cukoré 11,7, a liszté 11,0, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,1, a tojásé 9,1%-kal lett magasabb. Az ugyancsak a KSH oldalán megtalálható “Egyes termékek és szolgáltatások havi, országos fogyasztói átlagára” mindezeket az adatokat forintosítja is. Ezen az oldalon látható, hogy a szárazkolbász 480, a gépsonka 490, a párizsi 350, az olasz felvágott 350 a fehér kenyér 58, az alma 254 forinttal lett drágább 2019. szeptemberéhez képest. Természetesen meg kell említeni, hogy a csirkemell filé 40, a tejes margarin 8 a késői burgonya 14, a paradicsom 44, a vöröshagyma 21 forinttal lett olcsóbb, mint 12 hónappal ezelőtt.
Az előzőekből felvetődik, hogy miből áll össze ez az élelmiszer drágulás, ezen belül is a zöldségek gyümölcsök drágulása?
Mártonffy Béla a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke szerint a katasztrofális tavaszi időjárás miatt drágultak a gyümölcsök tavalyhoz képest, hiszen március végétől 8-10 naponként háromnapos éjszakai fagyok rontották a kajszibarack-, az őszibarack-, a cseresznye-, a körte- és az almatermést. Ugyanő mondta ellenben azt is, hogy a zöldségek ára mindössze néhány százalékkal emelkedett tavalyhoz képest, sőt egyes termékeknek, mint például a paradicsomnak, alacsonyabb is az ára. (Jelzem ezt a megállapítást a Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2020. I. félév KSH kiadvány egy ici picit cáfolja)
A magyarnemzet.hu portál „A baloldal profitéhsége a zöldségek árát is magasan tartja„ cikkében megideológizálta, hogy miért drágult meg az elmúlt időszakban a zöldségek ára. Természetesen a BALOLDAL miatt, amelynek a kezén van a Budapesti Nagybani Piac. Ezt az állítást Nagy István agrárminiszter Dr. Vadai Ágnes a “Valóban a baloldal profitéhsége tartja magasan a zöldségek árát vagy esetleg a jelenlegi világpiaci helyzet?” című írásbeli kérdésre adott válaszában megcáfolta, mégpedig úgy, hogy leírta, hogy a Budapesti Nagybani Piac csak lokálisan tudta befolyásolni az árakat, mivel a hazai zöldség-gyümölcs forgalom 8 százaléka halad át rajta.
Leginkább az agrárminiszter Dr. Vadai Ágnes által feltett “Mi drágítja meg a magyarországi élelmiszerárakat és mivel lehet lelassítani?” című kérdésére adott válasza áll legközel a valósághoz:
„Az élelmiszerek árának változása termékkörönként eltérő. Ahogy Ön is idézte, a szezonális termékek esetében a kedvezőtlen időjárás és az alacsony kínálat (alma esetébe például a gyenge terméseredmények), exportált gyümölcsök esetében pedig a forintárfolyam hatása is közrejátszik az árak kialakulásában. Feldolgozott élelmiszereknél fontos az alapanyagok árának emelkedése, a világpiaci árak változása és a növekvő bérköltségek. Emellett a koronavírus hatásai is meghatározók.
A lassulás már elkezdődött, az Ön által is idézett adatokból is látszik, az áremelkedés mérséklődik. A fogyasztói árakra közvetlen kormányzati ráhatásunk nincsen, a közvetett eszközök alkalmazása pedig jelenleg igen korlátozott: a költségvetés forrásai elsősorban a munkahelyek megtartására, ezáltal a lakosság jövedelmi viszonyainak pozitív alakulására és a fizetőképes kereslet fokozására fókuszálnak. Emellett mind az alapanyag-termelőket, mind a feldolgozókat célzott programokkal támogatja az Agrárminisztérium.”
Mindent összevetve, az élelmiszerek drágulása igen összetett folyamat, melyre nemhogy egy ellenzékben lévő politikai oldalnak, de egy kormánynak sincsen közvetlen ráhatása. Viszont a közvetett eszközök esetében a kormány beavatkozásai több mint elégtelenek. A bérek nem növekednek olyan ütemben, mint az árak. A kertészeti beruházások előrehaladása nem adnak okot örömre. A COVID-19 járványra adott agrárpolitikai döntések pedig több mint elégtelenek.
Kérdés:
- Vajon mire lenne képes a mezőgazdaság ha a termelők hatékonysági mutatói megközelítenék a nyugat európai országokét?
- Vajon mire lenne képes a mezőgazdaság ha a kormányzati beavatkozások megfelelő helyekre kerülnének?