Az Országgyűlés az élet és az anyagi javak védelmének, az alapvető szolgáltatások biztosítása folyamatosságának érdekében megalkotta a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényt. Ebben rögzítésre került, hogy az ágazati kijelölő hatóság szakhatóság bevonásával az ágazati és horizontális kritériumok teljesülésének vizsgálata alapján dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelöléséről vagy a kijelölés visszavonásáról. A kormány ezen törvény 14. § a), d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotta a létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletet, mely meghatározza az agrárgazdasági ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési szabályokat.
A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/9932 számú törvényjavaslat módosította a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt. A módosítás a mintagazdaságok kijelölési és földhasználattal kapcsolatos szabályait állapítja meg. Dr. Vadai Ágnes vezérszónoki felszólalásában felvetette, a következőket:
„Még egy dolgot szeretnék hozzátenni, ha már a válságról, a járványról van szó: az nagyon-nagyon fontos lenne, hogy tisztázzuk a viszonyokat, a kritériumokat a mintagazdaság tekintetében, hogy most a kormányhatározat vagy az ebben megjelenő módosítás lesz igaz, de az mindenképpen fontos lenne, hogy mintagazdaság csak az lehessen, amelyik egyben létfontosságú agrárgazdasági rendszerelem is. Én ezt nagyon fontosnak tartanám. Tehát lehessen létfontosságú agrárgazdasági rendszerelem olyan egység is, amelyik nem mintagazdaság, de mintagazdaság csak ilyen lehessen. És csak mondom: a legfontosabb az, hogy veszélyhelyzet esetén oda kerüljenek kiküldésre legelőször összekötő személyek. Ugyanis ha megnézzük, amikor kihirdette a magyar kormány a veszélyhelyzetet, majd aztán valamiért úgy döntöttek, hogy a hadsereggel próbálják ezt az ügyet elrendezni de majd ezt egy másik törvény kapcsán egyszer megvitatjuk, hogy ez helyes hozzáállás-e vagy sem , kiküldték oda az embereket, és az első listát megláttuk, abban olyan cég szerepelt, erről többen is beszéltek itt az Országgyűlésben, amelyik nem mondanám, hogy a legmeghatározóbb mezőgazdasági cég volt, és ez egy probléma volt, ezzel egyetértek. Utána megjelentek újabb és újabb cégek, de én azt gondolom, hogy bármilyen veszélyhelyzet esetén elsődleges fontosságú az, hogy az élelmiszer-ellátás biztosított legyen; na, ez például nagyon jó lehetőség lenne arra, hogy világossá tegyük, hogy a mintagazdaság tekintetében egy ilyen követelményt is kell teljesíteni.”
Az ötlet lehet, hogy progresszívként hatott, de a felvetésre még Dr. Nagy István Agrárminiszter is pozitívan reagált előadói válaszában:
„Nagyon megfontolandó és nagyon jó választ adott a képviselő asszony arra a kérdésre, hogy mit is tekintünk mintagazdaságnak. Kiváló, hogy létfontosságú rendszerelem legyen. Igen, úgy kell rá tekinteni, én is így tekintek. Tehát nem lehet olyan mintagazdaság, amely a maga területén nem létfontosságú rendszerelem. Köszönöm szépen ezt a hozzáadott értéket, ezt a továbbiakban vinni és használni is fogjuk, mert nagyon-nagyon fontos.”
Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának 2020. április 14-én, az Országház Delegációs termében megtartott ülésén döntöttek a törvényjavaslathoz benyújtott módosítókról. Itt láthatóvá vált, hogy az elképzelés az Agrárminisztérium folyosóin már nem aratott nagy elismerést és örömet.
„DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető (Agrárminisztérium): A módosító javaslat több ponton a kormányhatározat szövegét, a kormányhatározatban foglalt megfogalmazást emelné vissza. Nem feltétlenül tartjuk ezt ideálisnak, nem véletlenül módosítottunk rajta a törvényjavaslat kidolgozása során. Másrészt pedig ami a létfontosságú vállalatok kijelölésével függ össze, nem biztos, hogy egybeesnek, sőt bizonyos körben kifejezetten nem szerencsés vagy nem indokolt, hogy egybeessenek a mintagazdaságok, illetve a létfontosságú vállalatok. Példát hozva erre: terveink szerint borászatok is kijelölésre kerülnek mintagazdaságként, amelyek esetében egyáltalán nem indokolt azokat létfontosságú szereplőként kijelölni, hiszen a katasztrófavédelmi, illetve a létfontosságú rendszerek kijelöléséről szóló törvény nem ilyen típusú vállalkozásokat jelöl meg.”
Melyet a következő helyettes államtitkári kiegészítés követett:
„DR. NAGY JÁNOS helyettes államtitkár (Agrárminisztérium): Kiegészítve a tárcaálláspontot, amit a főosztályvezető úr mondott, úgy gondoljuk, hogy minél szélesebb körben szeretnénk meghagyni a lehetőségét annak, hogy bármely cég mintagazdasági minősítést kaphasson, ez pedig ezt szűkítené, tehát nem támogatjuk.”
Az indoklás sántít, hiszen a mintagazdaság olyan, a miniszter javaslata alapján a Kormány által határozatban kijelölt mezőgazdasági termelőszervezet, amely a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásával, az integrációs kapcsolatok erősítésével, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításával, a technológia fejlesztésével és a genetikai erőforrások minél magasabb szintű megőrzésével, használatával, állami és nem állami tulajdonban álló földön gazdálkodva a magyar mezőgazdaság teljesítményének növelését, a meglévő növekedési tartalékok kiaknázását szolgálja.
Összefoglalva:
- A mintagazdaságokat létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemekké kell kijelölni.