Az ENSZ 1979-ban magyar javaslatra nyilvánította az élelmezés világnapjává október 16-át, mégis a mai napig az otthonainkban jelentős mennyiségű élelmiszerfelesleg képződik, amely a szemetesben végzi. Az Európai Unió többi országához hasonlóan hazánkban is ez teszi ki az élelmiszerveszteség legnagyobb hányadát. A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszerhulladékot „termel”, mely egy kicsivel kevesebb a korábbi 68 kg/fő/év mennyiségtől.
Fontos azonban elkülöníteni egymástól, a nem elkerülhető (például tojáshéj, csontok), a potenciálisan elkerülhető (pl.: almahéj, csirkebőr, kenyérhéj) és az elkerülhető élelmiszerhulladékokat (tárolási problémák miatt megromlott, vagy feleslegesen megvásárolt élelmiszerek). Az utóbbi a teljes élelmiszerhulladék mennyiségének 48-49%-át teszi ki. Tehát egy főre vetítve, évente mintegy 32-33 kg élelmiszerhulladék keletkezik, ami tudatos fogyasztói magatartás esetén elkerülhető lenne. A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék nagy része, 63%-a kommunális hulladékként végzi, amely környezetünk szempontjából a legkedvezőtlenebb hulladékkezelési megoldás. Ezt nevezzük élelmiszerpazarlásnak, ami Magyarországon több mint 300 ezer tonnát tesz ki évente. Ez a mennyiség több mint 600 millió adag élelmiszert jelent, ami több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné. A veszteség pénzben kifejezett értéke meghaladja a 170 milliárd forintot, azaz fejenként 18 000 forintnyi élelmiszert pazarolunk el évente, írja a Nébih.
A NÉBIH az elmúlt évben számos kormányzati és civil szervezettel működött együtt annak érdekében, hogy a problémára adható legjobb válaszokat meghatározhassuk. Fontos, hogy az élelmiszeripar, a kereskedelem és a kutatóintézetek, egyetemek képviselői is szerepet vállalnak a munkában.
Kidolgoztak emellett egy fogyasztóknak szóló programot „Maradék nélkül” címmel, amelyet az Európai Unió LIFE támogatási eszközének segítségével 2016-ban indított el. A témában számos hasznos és érdekes információ ás eredményeket részletesen bemutató tudományos értekezések olvashatók a Nébih Maradék nélkül programjának a maradeknelkul.hu weboldalon.
Ezen felül a Nébih Maradék nélkül programjának négy munkacsoportja az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzését, mérséklését segítő útmutatókat állított össze. A vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor szereplőinek szóló útmutatók ingyenesen letölthetők a Nébih oldaláról és a Maradék nélkül program honlapjáról.
A Covid-19 járvány kezdetén hazánkban is jellemző volt a pánikvásárlás, ami a védekezés szempontjából kedvezőtlen tömegjeleneteket eredményezett az üzletekben. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében élelmiszertartalékolási útmutatót állítottak össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az ingyenesen letölthető kiadvány olyan szakszerű, gyakorlati tanácsokkal látja el a lakosságot, ami nem csak a különböző veszélyhelyzetekben hasznos, de hatékonyan segíti a tudatos otthoni „készletgazdálkodást”, így az élelmiszerpazarlás csökkentését is.
Összefoglalva:
A jövő évtizedek egyik legfontosabb feladata a felelős fogyasztói magatartás kialakítása, amely elősegíti az élelmiszer pazarlás csökkentését, ezáltal megadja az esélyt a környezetre nehezedő terhelés csökkentésére, a szemlélet elterjedésében a fiatal korosztálynak meghatározó a szerepe.
- Szemléletformálással kell fellépni az élelmiszerpazarlás mellen
- Az indokolatlan felhalmozást meg kell szüntetni, mivel azzal a háztartási hulladék mennyisége is nő
- Csökkenteni kell az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyiségét