Magyarország sikerrel állt ki az otthoni pálinkafőzés mellett hirdeti öles címmel a portálon megjelent MTI írás azt, hogy megvívta a maga “pálinkaszabadságharcát” az unióval. A kormány hosszas egyeztetéseket követően végül 2015-ben nagyon kedvezményes szabályokat harcolt ki.
Az elmúlt években pedig azért küzdött, hogy ezeket, az egyébként csekély terhet előíró rendelkezéseket – például a főzést megelőzően a literenként hétszáz forintos, úgynevezett párlatadójegy megvásárlását – is el lehessen törölni.
A magyar kormány végre egy “fontos ügyben” elérte a célját!!!
Az adómentes párlatfőzés szabadsága már mindenkit megillethet az EU-ban. Az erről szóló részletszabályok már érvényesek, azokat a Tanács az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló 2020/1151 irányelve tartalmazza.
Mindez kell egy olyan országnak, ahol az alkoholisták száma KSH szerint 389 ezer, mely több szakember szerint egybehangzó véleménye szerint súlyosan alulbecsült. A valós szám, azonban ennél jóval több lehet. A KSH Élelmiszerkínálat, 2018 kiadványa szerint hazánkban az összes szeszes ital fejenkénti mennyisége a 2017-es, alacsony bázisról (9,1 liter) 2018-ban 9,7 literre nőtt (100°-os szeszre átszámítva). 2008 és 2018 között 9,1 és 10,0 között ingadozott ez a mennyiség. A szeszesital-fogyasztás 2018-ban a megelőző öt év átlagához képest is fél literrel több volt. Megtudható az is, hogy a szeszesital-fogyasztás szerkezetében az utóbbi években nem történt változás. 2018-ban továbbra is a sör került az első helyre, ugyanakkora részesedéssel, mint 2010-ben és 2017-ben (36%). Második helyen állt az égetett szeszes ital, amelynek aránya 2018-ban (35%) enyhén nőtt. Továbbra is harmadik a bor (29%), amelynek súlya a fogyasztásban némileg csökkent 2010-hez és 2017-hez képest is. Ezeknek a számoknak a birtokában inkább valósnak tekinthető a WHO becslése, mely szerint több mint 900 ezerre lőtte be a magyarországi alkoholisták számát. Hozzátéve azt, hogy nálunk a felnőtt férfiak több mint harmada fogyaszt káros módon szeszt, tehát a veszélyeztettek száma is elég magas.
Magyarországon közel egymillió alkoholista él, de az országnak nincsen alkoholstratégiája.
A rendszeres alkoholfogyasztás mellékhatásai nem múlnak el a másnapi rosszulléttel, mivel kimutatható, hogy több súlyos, halálos betegség hátterében is a túlzott alkoholfogyasztás áll. Kutatók megállapították, hogy mintegy 60 betegség köthető az alkoholhoz. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon százezer főre vetítve 2017-ben 6,81 férfi és 0,93 nő esetében a halálokra visszavezethető volt az alkoholizmus. Látható tehát, hogy nemcsak mentális fizikális leépüléshez is vezet a túlzott alkoholfogyasztás.
Miközben a magánfőzés esetében folyik a szabadságharc, addig az ország első számú Hungarikumát előállító szektor a korábbi évek intézkedéseiknek következtében jelen pillanatban csődközeli állapotban van, melyről a Pálinka Nemzeti Tanács is beszámolt.
Elfogadhatatlan a „pálinkaszabadságharc” bármilyen formája, amíg a kormány nem áll elő egy megfelelő, az előállítótól a végfelhasználóig kiterjedő alkoholstratégiával, mely magában foglalja az alkohol által okozott társadalmi és egészségügyi problémák csökkentését!
Mi is az a pálinka?
A pálinka fogalmát és a nedű fizikai és érzékszervi tulajdonságait az 2019. áprilisában elindított „eAmbrosia – az EU földrajzi jelzéseinek nyilvántartása” nyilvános adatbázisban lehet megkeresni. Az adatbázisban megtalálható az Európai Unióban nyilvántartásba vett és oltalom alatt álló mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, borok és szeszes italok földrajzi jelzései.
A Pálinka kémiai és fizikai tulajdonságai megfelelnek a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 9. számú kategóriája szerinti előírásoknak. A Magyarországon előállított pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni.
3.3. Egyedi tulajdonságok (összehasonlítva az azonos kategóriához tartozó szeszes italokkal) 3.3.1. A Pálinkát kizárólag Magyarországon termesztett vagy termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – lehet előállítani.
Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. A magyar Pálinka Magyarországon előállított és palackozott gyümölcspárlat.
A Magyarországon előállított Pálinkát tilos édesíteni. Az édesítés a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem megengedett.
A Pálinkát Magyarország teljes területén és Ausztriában kizárólag Alsó-Ausztria, Burgenland, Steiermark és Bécs szövetségi államokban lehet előállítani.