Főpróbának szánták valakik a területalapú támogatásokkal kapcsolatos 2013. évi csalássorozatot?

Agráriumban jártas ember 2013 októberében igencsak felkapta a fejét akkor, amikor Gőgös Zoltán szocialista agrárpolitikus egy sajtótájékoztató keretében bejelentette, hogy több magas rangú hivatalnok agrárvállalkozókkal karöltve jogosulatlanul kívántak területalapú támogatást leigényelni.

A bejelentés után letartóztatták a földalapú támogatásokat koordináló Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökhelyettesét, Drajkó Miklóst, valamint a hivatal egykori kifizetési igazgatója, Hörömpő Nándort, aki az MVH-tól való távozása után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója volt, majd a Ceglédi Járási Földhivatal vezetője lett.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnöke Palkovics Péter nem érezte a beosztottjai cselekedetének súlyát és nem távozott a Hivatal éléről. Ez csak 2014. szeptember 10-i hatállyal történt meg azzal az indokkal, hogy az új, 2014 – 2020 közötti költségvetési és KAP programozási ciklus végrehajtása pedig a kifizető ügynökség szintjén teljesen elkülönülő, új szakmai feladat, melyben már nem kíván részt venni. Öröksége egy szétvert, korrupcióval terhelt Hivatal, melyet Lázár János hamis indokkal vert szét, Fazekas Sándor asszisztálásával.

Az elkövetni kívánt bűncselekmény évéhez képest közel 7 évvel, 2020. szeptember 21. napján a Fővárosi Törvényszék elsőfokon ítéletet hirdetett abban a büntetőperben, amelyben 118 személy ellen emelt vádat az ügyészség költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt. Az ítélet szerint az I. és II. rendű vádlottak létrehoztak egy olyan bűnszervezetet,amelynek tagjai segítségével jogosulatlanul területalapú támogatásokat szereztek meg olyan mezőgazdasági földterületekre, amelyekre a jogszerű földhasználók nem terjesztettek elő támogatási igényt. A vádlottak tevékenységükkel több mint 512millióforint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek, továbbá 2013-ban –a bűncselekmény leleplezését megelőzően –közel kétmilliárd forintösszegben nyújtottak be igényt, de ennek kifizetése már nem történt meg.

A Fővárosi Törvényszék az I. rendű vádlottat társtettesként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, befolyással üzérkedés bűntette és hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt 7 és fél év börtönbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra és 6 millió forint pénzbüntetésre ítélte, továbbá több mint 20 millió forint vagyonelkobzás megfizetésére kötelezte. A II. rendű vádlottat az Főbűnösnek mondta ki társtettesként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében és hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében,emiatt 8 év10 hónap börtönbüntetésre, 9 év közügyektől eltiltásra, valamint3 millió forint pénzbüntetésre ítélte, továbbá több mint 97 millió forint vagyonelkobzás megfizetésére kötelezte.

A vádlottak egy részét a bíróság 6 év és 6 hónap közötti különböző mértékű börtönbüntetésre, míg jelentős részüket 1,5 millió forint és százezer forint közötti különböző összegű pénzbüntetésre ítélte. Számos vádlottat több évre eltiltott gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától is, mivel az általa vezetett cég nevében nyújtotta be az igénylést. A bíróság több vádlottal szemben összesen több mint 279 millió forintra rendelt el vagyonelkobzást. A vádlottakat a Magyar Államkincstár már korábban kötelezte a jogosulatlanul igényelt támogatások visszafizetésére.

 

A bűncselekménnyel és a bűnösökkel kapcsolatban felmerül egy-egy kérdés:

  1. Ez a cselekmény egyszeri alkalomról szólt, vagy egy főpróbának szánták valakik egy hosszú távú projekt részeként?
  2. Valóban ott ült a vádlottak padján minden résztvevő és értelmi szerző?