A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatról a következőkről tájékoztatta az MTI-t:
„Az őstermelőknek közel 1 millió forintig (az éves minimálbér feléig, jelenleg 966 ezer forintig) nem kell adóbevallást benyújtaniuk, ez az értékhatár jelenleg 600 ezer forint. Emellett 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nő az adómentesség határa, az éves minimálbér tízszereséig, azaz megközelítőleg 20 millió forintig pedig kedvezményesen adózhatnak az őstermelők, a személyi jövedelemadót a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10 százaléka után kell majd megfizetni. A támogatás nem számít bevételnek – emelték ki.
A NAK közölte azt is, hogy az őstermelők családi gazdasága (őcsg) a jelenlegi közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőket és a családi gazdaságokat tömörítő kategória, amely tagjai őstermelők lehetnek. A tervezet szerint az őcsg-k adózása az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi (a résztvevők számával), viszont a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 személyre számított értékhatárt, amely idén mintegy 80 millió forint. A támogatás itt sem számít bevételnek.”
A kormany.hu portálon megjelent „A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés” hír a következő szép mondatokkal indít a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitájával kapcsolatban:
„Jelentős adókönnyítést, egyszerűbb működést, átláthatóbb adminisztrációt ígér a 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó számára az Országgyűlés elé benyújtott, a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat. A jelenlegi, elavulttá és bonyolulttá vált szabályozást felváltó új keretrendszerben három, egymástól jól elkülöníthető és a maguk számára leginkább megfelelő működési forma közül választhatnak a termelők.”
Szép szavak! Kettő év előkészítés után 2020. október 13. napján nyújtották be a törvényjavaslatot, melyet már október 20. napján általános vitára bocsájtottak. Maga a törvényjavaslat egy csapdahelyzetet teremtett az ellenzéki politikusok számára. El kellett fogadni a javaslatot, mert ha nem, akkor valószínűleg másnap már azzal kampányolnak az egyeztetésben résztvevő Fideszes szervek (NAK, MAGOSZ), hogy az ellenzék nem akarja, hogy a gazdáknak jó legyen, meg hogy az ellenzék elárulta a vidéket.
Mivel nem látjuk a módosítás hátterét, nem láttuk a módosításhoz vezető háttér dokumentációt, ezért nem tudjuk megítélni objektíven a törvényjavaslatot. Financiálisan biztosan segít a törvényjavaslat az őstermelőknek és a családi gazdaságoknak, nem mellesleg nagyon jó politikai tőke lesz ezek után a Fidesz kezében. Viszont érdemes elgondolkodni, hogy valóban ez volt a leghelyesebb döntés és valóban ez szolgálja legjobban az agrárium helyzetét, főként mivel kétharmados a törvény.
Az biztos, és azt senki sem vonja kétségbe, hogy a javaslat elfogadása után jobban járnak az őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának tagjai, hiszen olyan szintű adómentességet, és adókönnyítést kaptak amivel már nem lehet gond a mezőgazdasági munkára való koncentrálás, hiszen elég nagy anyagi biztonságot tudnak most már teremteni maguknak.
VISZONT! Nagyon sok kérdést hagyott nyitva a törvényalkotó!
Ezzel a javaslattal az Agrárminisztérium, NAK és a MAGOSZ is elismerte az agrárgazdaság alacsony jövedelmezőségét, miszerint viszonylag nagy ráfordítással lehet a meghatározott bevételre szert tenni, de ezzel arányos jövedelmet viszont nem tud realizálni a termelő csak ha gazdaságilag adótörvényekkel segítik. Mert ugye ahogy Győrffy Balázs is mondta 11.000.000 Ft árbevétel után 15.000 Ft személyi jövedelemadót kell csak megfizetni. Ki ne akarná ezt.
A kormánynak tudni kell, hogy ettől a javaslattól még nem lesz több fiatal a mezőgazdaságban. Nem fogják emiatt választani ezt a szakmát, nem lesz meg a hőn áhított generációváltás, vagy legalább a vérfrissítés. Mert igenis el kell fogadni, hogy a mezőgazdaság kemény áldozatokkal és lemondásokkal jár. Ez pedig ma már nem vonzó a fiatalok többségének. Valami mással is ösztönözni kell a generációváltást!
Ez a javaslat nem oldja meg azt, hogy a magyarországi mezőgazdasági termelés nem hatékony. Gyuricza Csaba a NAIK (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) főigazgatója mondta azt, hogy a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne. Miközben enyhítenek a szabályokon a másik oldalon nem követelnek jobb hatékonyságot, magasabb minőséget, magasabb szintű termelési beruházást.
VÉGEZETÜL! David Attenborough: Egy élet a bolygónkon című filmjét látva az kell mondanom, hogy valóban el kell kezdeni a változtatás a mezőgazdaságban is, de nem ilyen módon. Nemcsak úgy tudunk segíteni a gazdákon, hogy adókedvezményeket adunk nekik ezzel segítve a hatékonyatlan termelésük fenntartását. Olyan javaslatot kellett volna letenni az asztalra, ami a gazdasági könnyítés mellett ösztönzi a modern korszerű és környezetkímélő beruházok megvalósítását az őstermelőknél és ezeket kellett volna adókedvezménnyel jutalmazni.
Nagyon nem kívánunk belebonyolódni a számháborúba, ezek megváltoztathatatlanok, inkább csak kérdéseket kívánunk feltenni az előterjesztőnek
- Megtekinthetőek azok a számítások, amire Győrffy Balázs hivatkozott a vezérszónoki felszólalásában?
- Készültek számítások arról, hogy az őstermelők nyugdíja milyen arányban fog változni a törvény hatására?
- Készültek számítások arról, hogy a központi költségvetés mekkora bevételtől fog elesni?
- Ez a javaslat fogja ösztönözni az őstermelőket a mezőgazdasági tevékenységük diverzifikációjára, vagy sem?