Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián tartott előadásában problémaként említette, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon támogatásorientált, ezáltal nagyobb a támogatások aránya az ágazatban, mint a jövedelmezőség. Beszédében elhangzott egy igen kritikus mondat, miszerint a magyar mezőgazdaságot jelenleg a támogatások tartják életben.
2020. október 14-én és október 16-án megjelent a Magyar Közlönyben a 49/2020 (X.14.) AM rendelet és az 50/2020 (X.16.) AM rendelet amelyek megállapítják az agrártámogatások 2020. évi mértékeit. A rendeleteket áttanulmányozva látható, hogy egységnyi területre és állatra is jelentős támogatás jut. Ehhez még hozzávesszük, hogy a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatban olyan mértékű kedvezményeket kap 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó, hogy ezzel megfelelő pályára állhat a magyar agrárium.
Miközben a kormányzat egyik kezével akár túlzóan is segíti adminisztratív és adózási eszközökkel a gazdaságok talpra állítását és működtetését, addig a másik oldalon a beruházási támogatási politikájával és földosztási rendszerével szinte eltaszítja azokat.
A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozatban került rögzítésre, hogy mely felhívások kerülnek meghirdetésre és mikor.
A kiírás folyamatán inkább láthatjuk a lobbi csoportok érdekérvényesítő képességét, mint a valódi átgondolt támogatási koncepciót. Jó példa erre a fiatal gazda pályázat, mely sok viszontagság után 2017. március 16 napján jelent meg. Az eredeti 2017. március 01-i megjelenés előtt pár nappal az IH már közölte, hogy módosítások lesznek, de senki sem gondolta volna, hogy egy teljes ágazatot fognak kikukázni több értelmetlen módosítás mellett. A legszebb mégis a „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” Felhívás. Ezt a pályázatot a Miniszterelnökség tömeges visszaélések miatt visszavonta. Pontosabban a dilettáns kiírás miatt tízezernél is több pályázat érkezett be a Kifizető Ügynökséghez, amelynek kiértékelés teljesen megbénította volna a hivatalt.
A programozási időszak végén látható, hogy a pályázatok szinte tömbösítve kerültek kiírásra. Ez azt idézte elő, hogy kevés lett hirtelen a tervezőm energetikus és egyéb a pályázat előkészítéséhez szükséges szakember. A támogató Okiratokat is szinte egy időben adták ki, így a megfelelő kivitelezőben is hiány volt.
További probléma, hogy egy programozási időszak tapasztalata után is papírok garmadáját kellett benyújtani, ami, egy jól működő digitalizáció révén elkerülhető lett volna. megfelelő csv feltöltési lehetőségekkel kevesebb hibázási lehetőséget adtak volna a pályázóknak.
Külön érdekes, hogy csak a nagy pályázati roham után történt meg a társadalmi egyeztetés folyamatának szabályozása a 247/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelettel. Addig csak a kiváltságos személyek és rossz nyelvek szerint egyes pályázatíró cégek ismerhették meg megjelenés előtt a Felhívások tartalmát.
Miközben a kormány és az Agrárminisztérium kommunikációjában az agrárium és a termelők stratégiai jelentőséggel bírnak, addig ez nem látszódik a pályázatok elbírálásának gyorsaságán. A Támogatott projekt kereső adatai alapján 300-400 napos elbírálási időszakokkal kellet e kezdetekben számolni, de még most is minimum 150-200 napot kell várni. Ez köszönhető a már említett papírokra alapuló pályázatnak, valamint a mindenre alkalmatlan„Üzleti terv” elbírálási hosszának. (Megjegyzés: Az Üzleti tervet bárki meg tudja írni 80-90 százalékosra, de tudunk 100 százalékos üzleti tervről is). Lehetséges, hogy az üzleti tervet azért hagyták még mindig meg, mert igen nagy mozgásteret adnak a pályázatok elbírálásakor, főként ha a pályázat valakinek kedves.
Még nagyobb gond hogy a 2007-2011-es programozási időszakban fiatal gazdává váló személyek közük sokan nem kívánták folytatni a gazdálkodást, mert ők is rájöttek, hogy megfelelő termelőeszköz és földterület nélkül szinte semmi esélyük a jövedelmező gazdálkodásra.
Termőföld esetében éppen a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatban került rögzítésre, hogy a 2013. évi CCXII. törvény 91. § (9) bekezdése úgy változik, hogy a földek kényszerhasznosítójának sorrendjében a fiatal földműves csak harmadik a pályakezdő pedig utolsó a sorban. Amíg ezen nem változtat a rendszer addig bajban leszünk a generációváltással, illetve a gazdálkodók egészséges korösszetételével.
A Földet a gazdáknak program keretében pedig olyan szintű állami föld kiárusítás történt, amire eddig még nem nagyon került sor Magyarországon. Itt a 3 hektárt meghaladó térmértékű földek értékesítése során olyan szintű kormányzati kapcsolati összefonódásokkal és szinte földesúri viszonyokkal találkozott az ember, hogy felmerült annak lehetősége, hogy az egész nem volt más, mint a kedvező adottságú területek kormányzati kapcsolatokkal rendelkező magányszemélyek felé történő kijátszása. Hiába volt MFB hitelprogram a földtulajdon megvételére, azt már látható volt a kezdeteknél, hogy egy-egy terület megvétel nem volt rentábilis, annak megvétele, valamilyen nagyobb célt szolgált. Itt a megfelelő tőkével nem rendelkező gazda csak a 3 hektár alatti egymással kapcsolatban nem állóföldekre tudott pályázni, ami meg nem segíti az egységes kis-közepes birtok kialakítását
Összefoglalva
- A pályakezdő és a fiatal gazdálkodókat középtávon állami földdel kell ellátni.
- Átlátható, egymásra épülő, szakaszos támogatási rendszer szükséges a megfelelő ütemű korszerűsítéshez.
- Megfelelő a XXI. századnak megfelelő pályázati felületet kell kialakítani.
- A támogatási felületen a meglévő és feltöltött adatok alapján automatikus pontszámítási rendszer kialakítása szükséges.