A társadalom elöregedése nem új keletű jelenség, és annak várható hatásaira a szakemberek már jó ideje próbálnak figyelmeztetni. A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák az elmúlt évtizedben világszerte a középpontba kerültek. Az EU-ban és így Magyarország esetében is az öregedő társadalom már nem csak egy elképzelt jövő, hanem realitás.
Az időskorúak arányának növekedése nemcsak társadalmi, hanem gazdasági kihívás elé is állítják a kormányokat. Az elöregedő népesség részben maga után vonja a gazdatársadalom elöregedését is, ami Európa szerte, így Magyarországon is komoly probléma. A gazdatársadalom elöregedése hazánkban is súlyos probléma, melyet nem lehet csak adózási vonalon kezelni, hiszen a jövő fenntartható mezőgazdaságának megteremtéséhez elengedhetetlen a szakember és gazdálkodói utánpótlás biztosítása, a fiatalok életképes gazdálkodóvá válásának segítése. Egyúttal fontos, hogy a szakember utánpótlás már ne csak a termelésben, hanem a digitalizációban is jártas legyen, hiszen a korszerű mezőgazdasági termelés a vidéki térségek számára fejlődési alternatívát jelent, mai által javul a kisvárosi térségek, falvak, népességmegtartó képessége.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre rendszeres időközönként „Agrárcenzus” elnevezéssel. A felvételek célja, hogy nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, az EU és a gazdálkodók részére. Az „Agrárcenzus, 2020” végleges és részletes, bizonyos mutatók esetén településszintű adatai előreláthatólag 2021 végén lesznek elérhetőek a KSH honlapján.
Megfigyelhető az adatokkal rendelkező agrárösszeírásoknál, hogy a fiatal korosztály aránya folyamatosan csökken, miközben a 65 év felettiek aránya viszont a fiatalok csökkenésénél nagyobb arányban növekszik.
A generációváltás problémájának enyhítésére dolgozta ki az EU az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretein belül a fiatal gazdálkodók induló támogatását és a gazdaságátadási intézkedéseket, ezzel is gyorsítva, segítve, támogatva a generációváltást. A fiatalok termelésbe történő bevezetését elősegíteni hivatott ÚMVP és VP támogatás sok esetben kontra produktív volt, mivel sok esetben a mezőgazdasági termelésből élő vállalkozó szülők gyermekei jutottak a támogatással egy kis „zsebpénzhez”. A VP keretében meghirdetett pályázatot már csak aktív termelők vehették igénybe, de itt meg az IH hozzá nem értése miatt a támogatási kérelem benyújtása előtt alapjaiban változott meg a pályázat, ezáltal okozva kellemetlen pillanatokat a gazdálkodóknak és pályázatíróknak.
A fiatal gazdálkodók sok esetben a tevékenységük elkezdése után szembesülnek, hogy nem tudnak megfelelő földterületet bérelni, vagy esetleg megfelelő számú és minőségű állatállományra szert tenni. Hiányzik a gazdálkodókból a piaci szemlélet, sok esetben ha egy kicsivel jobban belemerülnének az üzemtanba, akkor lehet, hogy el sem indítanák a vállalkozásukat. És ha ezek a tények sem szegnék a kedvét a fiatal gazda palántáknak, ott van még az adminisztráció és a nyilvántartások vezetése, valamint a támogatások igénylése. Ma már nem a gazda szeme hizlalja a jószágot, hanem a pályázati pénzek, amelyeket csak megfelelően vezetett nyilvántartásokkal és rendezett dokumentációval lehet nyugodt szívvel leigényelni.
Ha pozitívan állunk az agrárösszeírásokban található a számokhoz, gondolhatjuk azt, hogy sok olyan egészséges idős magyar állampolgár van, aki még részt tud venni a mezőgazdasági termelésbe. De ne áltassuk magunkat. A kedvezőtlen számok egyrészt annak köszönhetőek, hogy sok olyan gazdálkodó van, akinek a családjából senki sem viszi tovább a gazdálkodást, így kénytelen maga folyatni a tevékenységüket, másrészt meg abból adódik, hogy sok gazdálkodó estében a nyugdíj mellett még kell valamivel foglalkozniuk, hogy öregkorukra is megfelelő életszínvonalon éljenek. Természetesen akad olyan termelő, aki a szakma szeretete miatt végzi még nyugdíjas évei alatt is a termelést, de tudhatjuk, láthatjuk, hogy az már nem a legmegfelelőbb termelési tevékenység.
Az EU által finanszírozott fiatal gazda támogatások az aktuális magyar agrárkormányzat segítsége nélkül nem lesznek sosem hatásosak. Nem elég beszélni, de cselekedni is kell. A fiatal termelőket és a pályakezdőket földhöz kell juttatni, tanácsokkal kell ellátni, továbbá segíteni kell az adminisztrációs rendszerben való eligazodásban.
Összefoglalva:
- Pályakezdő és fiatal mezőgazdasági termelőket ingyenes szaktanácsadói hálózattal kell segíteni.
- Azon pályakezdő és fiatal gazdálkodókat állami földbérlethez kell juttatni, akik főállású mezőgazdasági termelők.
- Külön támogatási rendszer létrehozása pályakezdő és fiatal mezőgazdasági termelők részére.